Aki szereti a zenét, annak nem kell magyarázni, mekkora örömet tud okozni a zenehallgatás. Aki hallgatott már nívós sztereó berendezést, tudja mi a különbség e közt és az 5 csatornás "hi-fi" hang között. Aki már hallgatott minőségi csöves erősítőt, nemigen vágyik többé tranzisztoros hangra. Aki pedig mindezeken túlvan, szereti a zenét és rászánja magát - és pénzét... - egy szép hangú lámpás beszerzésére, az árak láttán gyakran a szívéhez kap. A Legrand Audio honlapján található leírás, mely Johannes LeBong Úr tapasztalatait mutatja be, remek kedvcsináló azoknak, akik szeretnének szép hangú erősítőt építeni annak az árnak a töredékéért, amelyért egy hasonló szintű készüléket készen, gyártótól vennének.(nem szólva arról, hogy így lehetőség van építés közben saját, egyedi ötleteink megvalósítására)

 

Írásom biztatás mindazoknak, akiknek - mint jómagamnak, aki szemész vagyok - semmi közük az elektronikához, de szeretik a zenét és eléggé megszállottak, hogy beleássák magukat ebbe a témába.

 

FIGYELEM:EGY ILYEN ERŐSÍTŐ ÉLETVESZÉLYES ANÓDFESZÜLTSÉGEKKEL

MŰKÖDIK,EZÉRT MEGÉPÍTÉSE KÖZBEN AZ ÉRINTÉSVÉDELMI SZABÁLYOK

BETARTÁSA NAGYON FONTOS!!! 

 

Jómagam, ha erősítőről van szó, single ended párti vagyok, ami azt jelenti, hogy a bemenő jel az erősítőláncon egyszer fut keresztül, aminek két következménye van: kisebb torzítás és szebb hang, viszont kisebb teljesítmény. Nekem előbbi a fontosabb, és egy 300B SE erősítőből kihozható 7 Watt a szobai zenehallgatáshoz bőségesen elegendő.

A kapcsolási rajzot megnézve látható, hogy a jel a hangerőszabályozót és a csöveket leszámítva egyetlen csatolókondenzátoron megy át. Utóbbi szerepe, hogy az előerősítő kettőstrióda által a végerősítő cső felé továbbított jelről "leszedje" az egyenfeszültséget, így a 300B rácsára csak a felerősített váltófeszültségű jel kerül. A kapacitív ellenállás erősen frekvenciafüggő, ezért érdemes erre a pontra igényesebb csatolókondenzátort választani. Erősítőmben a híres Vitamin Q cég japánok által gyártott változatát(Tone Factory/Toichi copper foil 220 nF) használom.

Az általam épített erősítő mono blockban készült, amivel kiküszöbölhető az integrált típusoknál a közös tápegység miatt jelentkező csatornák közti áthallás.

 

 

A tápegységet és az erősítő-egységet külön építettem. A tápegység egy zárt, mágnesesen árnyékolt, vörösréz lemezből készült dobozban foglal helyet, minek által elkerülhető a hálózati trafó mágneses tere által a jelerősítő csövekben keltett brumm.

 

 

Az erősítő panelt 2mm vastag sárgaréz lemezre építettem, mely egy szépen megmunkált diófa keretbe lett beleragasztva.

A tápegységről:

Részei:

1.Hálózati transzformátor:

A Legrand Audiotól beszerezhető hálózati trafó több tekercset tartalmaz.

A primer kör két pólusát kell egy legalább 3 A-es, kétáramkörös hálózati kapcsoló középső kivezetéseihez kötni. A 230V-os háromkéses szabvány hálózati dugalj egyik szélső pontját a hálózati kapcsoló egyik pólusához, a másik pontját egy 1.25A-s biztosíték egyik kivezetéséhez kötjük. A védőérintkezőt a fém szerelővázhoz csatlakoztatjuk, erre érintésvédelmi okoból feltétlenül szükség van! A biztosítékház másik kivezetését a hálózati kapcsoló szabadon maradt másik megszakító érintkezőjéhez kötjük. Ha a kapcsolót így kötjük be, akkor kikapcsolt állapotban mind a fázist, mind a nullát megszakítja. Ezzel kész a primer kör kapcsolása.

 

 

A szekunder kör tartalmaz két 375 V-os tekercset, azaz 4 kivezetést. Az első tekercs végpontját a második kezdőpontjával összekötjük és leföldeljük. Az első tekercs kezdőpontjához és a második tekercs végpontjához kötjük egy-egy 0.125 A-es lengőbiztosítékon keresztül az egyenirányító cső oktál foglalatának 4. és 6. lábát. Ha mindent jól csináltunk, akkor a két láb közt 750 V körüli váltófeszültséget mérhetünk.

A szekunder kör kisfeszültségű részének első tagja egy két kivezetésű 5V-os tekercs, melynek pólusait az egyenirányító oktál-foglalatának 2. és 8. lábához forrasztjuk. A 8. lábat még össze kell kötnünk a 2x47uF/450V-os kettős elkó egyik pozitív sarkával. Ugyanehhez a sarokhoz kötjük a 20H-s fojtó kezdőpontját. A fojtó végpontja a másik pozitív sarokra kerül, ahonnan a kb. 490V-os egyenfeszültséget a nagyfeszültséget vivő csatlakozóaljzatra visszük. Ez nálam egy BNC típusú aljzat. A második pozitív sarkat célszerű az elkó negatív pólusához egy 330 k/2W ellenálláson át leföldelni. Ez biztosítja azt, hogy az elkón felgyűlt feszültség a kikapcsolás után pár perc alatt kisüljön. Ez biztonsági szempontból fontos! Az elkó negatív sarkát a földhöz kötjük.

A kisfeszültségű rész 2. és 3. tagja 3-3 kivezetéssel bír. Tagonként találunk 1-1 szimpla és egy dupla kivezetést. Előbbiek kerülnek a fűtőfeszültséget egyenirányító diódahidak váltóáramú pontjaira. A dupla kivezetést mindkét kör esetében lebegtetni kell, azaz nem kell sehova sem kötni. Az általam kapott rajzon ez nem egyértelmű, de leföldelni ezeket nem szabad, mert ez esetben a csövek katódfűtésén a földpont felé max. áram folyna át, ami a fűtőszálak gyors kiégéséhez vezetne!!

 

 

A diódahidak pozitív sarkaira kötjük a szűrőkondik pozitív, negatív sarkaira a kondik negatív pólusát. A második szűrőkondik a csőfoglalatok megfelelő lábaira kerülnek. A pozitív sarokkal sorba kell kötni a 6SN7 fűtőkörében egy 3.3 ohm/ 5W-os,a 300B fűtőkörében egy 0.68 ohm/5W-os ellenállást. Bedugott csőlábak esetén ezekkel az értékekkel áll be a fűtőfeszültség 6.3 V ill. 5.0 V-ra. Ez persze akkor igaz, ha a fenti hálózati trafót használjuk.

Mint előbb írtam, a 490V elvezetésére BNC dugót, a fűtőfeszültségek

elvezetésére 4 pólusú sVHS dugót használok.

A tápegység leírásánál fontosnak tartom még megemlíteni, hogy az összerakás előtt érdemes meggyőződni róla, meg vannak-e húzva a trafó vaslemezeit szorító csavarok. Ellenkező esetben a tápegység kellemetlen zörgő hangot adhat.

 

Az erősítő rész megépítése a kapcsolási rajz alapján nem különösebben nehéz, viszont - ami a rajzon nem szerepel! - a 6SN7 negatív fűtőlábát le kell földelni, mert e nélkül az erősítő erősen brummos lesz. Az alkatrészeket érdemes úgy elhelyezni, hogy ahol csak lehet, az alkatrész-lábakat forrasszuk közvetlenül a csőfoglalat lábaihoz ill. egymáshoz és minél kevesebb belső kábelt használjunk.

 

 

Földeléshez érdemesebb vastagabb kábelt alkalmazni, a jelútba pedig kisveszteségű ezüst kábelt ajánlok.

 

 

A csatoló kondenzátorról már szóltam.

A hátsó csatlakozó panelen a következő elhelyezést választottam: jel-bemenet, hangfal negatív, hangfal pozitív, 5.0/6.3 V DC, 490 V DC. Így az erősáramú részek messzebb kerülnek a jelúttól.

 

 

Érdemes külön szólni a hangerőszabályzóról. LeBong Úr rajzán 100k ellenállású potméter látható. Véleményem szerint a csúszkás potmétereket jobb, ha elfelejtjük. Az általam darabonként 5 000 Ft-ért vásárolt Alps Blue potik mérési adatai elég beszédesek. Ha a két poti közti ellenállásokat nézzük, az egyik 100.3k-ra, a másik 91.2k-ra "sikerült". Ha csak egy potit nézünk, a csatornánkinti együttfutás eltérése mindenütt 10% körüli, ami szerintem elég rossz teljesítmény. A rossz együttfutás eredménye pedig rossz térleképezés lesz.

 

Érdemesebb a hangerőszabályozás céljára diszkrét ellenállásokból épített fokozatkapcsolót használni. Ha van elég pénzünk, jó minőségű kapcsolókat szerezhetünk be mono kivitelben 15-18 eFt-ért, sztereo kivitelben ugyanezért kb. 25 ezret kérnek. Ha nincs elég pénzünk, házilag is barkácsolhatunk fokozatkapcsolót mono kivitelben, melynek darabára 600 Ft körül van, hangját pedig még ennek sem lehet összehasonlítani sem a csúszkás potik hangjával. Ami kell hozzá, egy 12 állású 1 áramkörös, megszakítás nélküli fokozatkapcsoló - darabja 500 Ft - és egy ellenállás-sor, melynek ajánlott értékei sorban: 100,100,200,390,820,1k5,3k0,6k2,13k,24k,36k.

Ez egy logaritmikus sor kb. 5 dB-s lépésekkel. Ezeket kell ebben a sorrendben beforrasztgatni a kapcsoló lábai közé. A 100-as vég lesz a földpont, a 36k-s vég a bemenet, a szabadon maradt középső pólus megy a 6SN7 foglalatának 1. lábához. A középső pólust érdemes egy 470 k/0.25 W ellenálláson át a 100 Ohmos vég földpontjához kötni, hogy a kapcsoló ne durrogjon. A kapcsoló ellenállássorában lehetőleg 0.5 W fémréteg-ellenállásokat használjunk.

 

 

 

Egyebek:

 

A végcső munkaponti beállításához LeBong Úr rajzán 1K/50W ellenállás látható. Gyakorlatban az itt átfolyó áram alapján számított teljesítmény 10W, ami azt jelenti, hogy ide 1k/25W ellenállás bőven elég. A tápegységben a rajzon 600 voltos kondik láthatók, de ilyen gyakorlatilag nem kapható. Az itt mérhető potenciál 490 V. Ide 450 voltos,47 mikrós kondenzátort használok, de a Legrand Audio 500V-os 2x50 mikrós kondija is biztonsággal alkalmazható.

    Mielőtt rendszerbe tennénk az erősítőt, érdemes ellenőrizni. Főbb ellenőrzési pontok és az ott mért feszültségek:

  -300B foglalat katódpontjai közt kihúzott csővel: 7.1-7.2V, bedugott csővel:5.0 V (felfűtési idő kivárása után)

  -6SN7 foglalat 7. és 8. lába közt kihúzott csővel:8.8-9.0V, bedugott csővel:6.3 V (felfűtési idő kivárása után)

  - 450V/47 uF elko második pozitív sarka és a föld között:+490V

  -300B foglalat bármelyik katódpontja és a föld között bedugott csővel: kb. 60 V.

 

Hát ennyit tudtam leírni. Ha valakinek kedve támadt ezek után erősítőt építeni, szívesen segítek, ha kérdése van.

 

 

Jó zenehallgatást!  Semsey István Miskolc, tel: 30-4978567 

 

 

További információ: iroda@csobarlang.hu

 

Telefon: 06/70 3324257

 

 

| Vissza a „Kitek” menübe |