Legrand 211 SE erősítő
A
Legrand 211 SE erősítő a többi Legrand gyártmányú erősítő
közül mind elektromos jellemzőiben, mind esztétikai megjelenésében
kitűnik, egyfajta csúcsmodellnek tekinthető. Az erősítő nem
titkoltan a híres ONGAKU hatására készült. Mind az A2 osztályban dolgozó 211-es
triódák által kialakított kapcsolástechnika, mind a gondos megépítés (színezüst
huzalozás!) jelzik, hogy az erősítő tervezésekor az ONGAKU szelleme
lebegett a konstruktőr szeme előtt. Természetesen nem állítható, hogy
a két erősítő azonos minőséget képviselne, de az ilyen
jellegű összehasonlítás nem is lenne egészen tisztességes, hiszen a
színezüst huzallal tekercselt ONGAKU kimenő trafó önmagában többe kerül,
mint egy komplett Legrand 211 SE erősítő. Ennek ellenére reméljük,
hogy a két erősítő közötti párhuzam mások számára is
érzékelhető.
Mi
az, amitől a Legrand 211 SE erősítő különlegesnek
tekinthető? Elsősorban a végcső kiválasztása, továbbá a
kapcsolástechnika, valamint az erősítő elegáns külső megjelenése
miatt. A 211 típusjelű cső grafit anódjának köszönhetően akár
100W anódveszteséggel is igénybe vehető. Hasonló méretű fém anód
esetén csak jóval kisebb anódterhelés lenne megengedhető, mert a
felhevülő fém anód kilágyulna, deformálódna, továbbá a fémekben oldott
gázok felszabadulása miatt a cső tönkremenne. Grafit anyagú anódnál ezek a
jelenségek elmaradnak, ezért az anód enyhe vörös izzása megengedett. Ekkora
anódveszteség a Single Ended kapcsolástechnika mellett is lehetővé teszi,
hogy egyetlen csővel akár 25 W kimenő teljesítményt érjünk el.
A
grafit anód további előnye, hogy szekunder emisszióra nem hajlamos. Fém
anódok esetén az erős szekunder emisszió miatt a rácsáramos üzem
kerülendő, mert a pozitív vezérlőrács magához vonzaná a szekunder
elektronokat, és az így előálló negatív dinamikus ellenállás gerjedést
okozna. (ez az ún. dinátron hatás, ami a csőtechnika kezdetén gyártott
tetródák tipikus káros tulajdonsága volt) Grafit anód esetén a trióda
rácsáramos üzemben is minden további nélkül használható, a 211 cső
adatlapján több ilyen beállítást is közöl a gyártó. A rácsáramos meghajtás előnye, hogy a
211 cső esetén tipikus nagy tápfeszültség igény csökkenthető
(1200V-ról 700V-ra). Ez egyszerűsíti a tápegység konstrukcióját, és a
kisebb vezérlőfeszültség igény miatt a meghajtó fokozat is egyszerűbb
lehet. Külön szerencse, hogy ez a meghajtó fokozat torzításának csökkenését is
eredményezi.
Bár
a fentiekben leírtak alapján a 211 csővel a 25W kimenő teljesítmény
is elérhető lenne, a cső élettartamának minél kedvezőbb
kihasználása érdekében a Legrand 211 SE erősítőt 10W kimenő
teljesítmény leadására tervezték. Azért, hogy a cső tóriumos ún.
készletkatódja a lehető leghosszabb ideig szolgálhassa gazdáját, a
katalógus szerint maximálisan megengedett 100mA helyett csak 40mA
áramterhelésre van a katód igénybe véve. A 10W teljesítmény a 300B triódák
esetében megszokott érték, a nem túl nagy érzékenységű 90dB-es
hangfalakkal már kellő hangnyomás produkálására képes.
A
tóriumos katód ugyan rossz hatásfokú, és az oxidkatódhoz képest viszonylag
rövid az élettartama, de van két olyan előnyös tulajdonsága, ami
előnyössé teszi az alkalmazását. Az elektroncsövek túlnyomó többségében
alkalmazott oxidkatód lényegét tekintve egy nemkívánatos fém-félvezető
átmenetet tartalmaz (a nikkel katódanyagra bárium-oxid van felhordva, ami a 900
fokos üzemi hőmérsékleten félvezetőként viselkedik). Ez a
félvezető átmenet a jelútban van, és egyesek esküsznek rá, hogy a hangra
ez rossz hatással van. A tóriumos katód a wolfrám és a tórium (mindkettő
anyag fém) ötvözete, ezért abszolút mentes a félvezető sajátosságoktól. A
tóriumos katód másik – az előbbinél sokkal nyilvánvalóbb, és kevésbé
megkérdőjelezhető – előnye, hogy üzemi hőmérséklete jóval
magasabb – kb. 1500 fok –ezért nem csak parázslik, mint egy oxidkatódos
cső, hanem bizony egy gyertya fényerejét megközelítően,
gyönyörűen világít. Azt hiszem, a gyertyafény minden kultúrában
meghittséget és misztikumot hordoz magában, és ez a 211 és hasonló más tórium
katódos végcsövekből áradó zenében is utolérhető.
A
végcsövek A2 osztályú meghajtásáról csatornánként egy-egy 7591 típusú
sugártetróda gondoskodik. A bemenő jelet a 6SL7 triódája erősíti a
7591 meghajtásához elegendő szintre. A 6SL7 fűtését egyenáramról
történik, hogy a hangzás teljesen brummentes legyen. Az erősítő
kimenetéről a bemenetére ható visszacsatoló hurkot nem tartalmaz, ezért az
ebből adódó valamennyi hátrány elmarad.
Az erősítő további különlegessége a polírozott vörösmárvány elő- és oldalkeret, ami a fényesre krómozott sasszival elegáns külsőt kölcsönöz a Legrand 211 SE erősítőnek.
A Legrand
211 SE erősítő műszaki adatai:
Kimenő teljesítmény: 2 x 10 W tisztán A osztályú, együtemű Single Ended üzemben
Kimenő impedancia: 8 Ohm
Teljesítmény
sávszélesség: 25
Hz-től 19.5 kHz-ig (-3dB-es pontok 10W
kimenő teljesítmény, 8.9Veff/8Ohm mellett)
Harmonikus torzítás: <1.3 % (630 Hz/5 W)
<3.0% (630 Hz/10 W)
Jel/zaj viszony jobb, mint 80 dB (súlyozott, rövidzárt bemenet)
Bemenő impedancia 100 kOhm
Bemenő érzékenység 10 W
kimenő teljesítményhez szükséges
bemenőjel
szintje 0.7 Veff
Bemeneti csatlakozó RCA
Csillapítási tényező 9.1 dB
(Zout=2.8 Ohm|1kHz)
(Damping Factor, DF)
Visszacsatolás mértéke No global feedback (NFB)
(A
kimenő impedancia csökkentése érdekében 10dB lokális negatív lokális
visszacsatolás van a meghajtó cső katódkörében.)
Tömeg
Méretek 455 x 380
x
Teljesítményfelvétel kb. 145 VA (kivezérléstől függetlenül) a 230 V-os hálózatról
Előfűtési idő kb. 15±3 másodperc
A
speciális áramköri kialakításnak köszönhetően a felfűtés
időtartama alatt a végcsövön anódáram nem folyhat. A 211 végcsövön az
anódáram fokozatosan, a 7591 meghajtócső bemelegedésével egyidejűleg
jelenik meg, ami egyúttal a koppanásmentes, “szoft” indítást is biztosítja. Ez
a megoldás a drága végcsövek katódjának kímélését, élettartamának növelését
szolgálja.
További információ: iroda@csobarlang.hu
Telefon: 06/70 3324257
